4.221 Iparűzési adó számításának sajátos szabályai - kata és kiva
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény által bevezetett új adózási rendszerekhez a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) – a vállalkozások által adózási módtól függetlenül elérhető lehetőségek mellett – speciálisan „rájuk szabott“ alternatívát is kínál az iparűzési adó számítására.
Az alábbiakban e különleges szabályokat vesszük górcső alá, összehasonlítva az egyéb, lehetséges levezetési módokkal.
(Magára az adott adózási rendszer – kata, kiva – szabályainak bemutatására nem, illetve csak olyan mértékben térek ki, amennyire az az iparűzési adóval kapcsolatos szabályok ismertetése során szükséges.)
A kisvállalkozások tételes adóját (kata) választhatják mind az egyéni vállalkozók, mind a társas vállalkozások. (Ez utóbbiak korlátozottan. Az adóalanyiságot az egyéni cég és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-ék és kkt.-ék választhatják, így – például – a kft.-ék nem.)
Ezen adónem hatálya alatt az iparűzési adó alapja megállapítható
-
az ún. főszabály szerint (nettó árbevétel csökkentve a Htv. által elismert költségekkel), vagy
-
8 millió forint bevételig a bevétel 80 százalékában, vagy
-
a székhelyre és a telephelyre önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalapot vélelmezve.
A 2,5 millió forint/önkormányzat módszerrel kapcsolatban fontos tudni, hogy abban az esetben, ha a vállalkozás kata-alanyisága
-
valamely településen az adóév egészében nem áll fenn,
-
vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel,
akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
Ha a kisadózó vállalkozás az e módszer szerinti adóalap-megállapítást választja és adókötelezettségének időtartama az adóévben:
-
12 hónap, akkor az iparűzési adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
-
12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.
A kisadózó vállalkozást néhány kivételes esettől (például kezdés, megszűnés stb.) eltekintve adóelőleg-bejelentési, adóelőleg-bevallási, és adóelőleg-fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá az adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.
Természetesen az iparűzési adó alapjának diktált 2,5 milliós összegét nem kötelező választania a katásoknak.
Amennyiben a katás ezt az adóalap-megállapítási módot választotta – ezt első ízben az adóalanyiság kezdetétől számított 45 napon belül, a későbbiekben az adóév február 15-ig be kell jelenteni az érintett önkormányzatokhoz -, de a következő adóévben már az általános szabályok szerint, vagy a nettó árbevétel 80 százalékában kívánja az iparűzési adójának alapját számítani, úgy az adóév február 15-éig benyújtott változás-bejelentésben mondhat le a tételes (településenként 2,5 millió forintban meghatározott) adóalap szerinti adó-megállapításról (Htv. 39/B.§. (9) bekezdése).
És: az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon adóbevallást kell benyújtania a kisadózó vállalkozásnak, ha
-
a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága bármely ok miatt megszűnik, akkor a megszűnés hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül,
-
a 2,5 millió forint adóalap szerint az adóévre fizetendő iparűzési adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózók tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye, azaz az adóalap arányosan kevesebb, mint 2,5 millió forint. Ekkor a kisadózó vállalkozásnak az adóévi adókötelezettségre jutó és a ténylegesen megfizetett adó összegéről, annak különbözetéről az adóévet követő év január 15-éig kell bevallást benyújtania, és a különbözet ekkortól igényelhető vissza.
A kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozások (ezt az adózási módot egyéni vállalkozók nem választhatják) három számítási módszer közül választhatnak az iparűzési adó számítása során
-
a fentebb már említett főszabály, vagy
-
millió forint árbevételig a bevétel 80 százaléka az adó alapja, vagy
-
a kiva-alap 120 százaléka az iparűzési adó alapja azzal, hogy az…