Egyházak, önkormányzatok, cégek, pártok, civil szervezetek, magánszemélyek folyamatosan szerveznek jótékonysági akciókat nyugdíjasoknak, gyermekeknek, hátrányos helyzetűeknek, vagy más céllal bárkinek. Cikkünk az ilyen eseményeken adott juttatásokra vonatkozó adózási tudnivalókat foglalja össze.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 7. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében fő szabály, hogy ha valamely juttatás szokásos piaci értékét a magánszemély nem vagy csak részben köteles megfizetni a juttatónak, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak a törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet az adóköteles jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni, azaz vagy a juttatónak, vagy a magánszemélynek közterheket kell fizetnie.
Ugyanakkor a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) általános érvénnyel mondja ki, hogy nem keletkezik fizetési kötelezettség a katasztrófa és veszélyhelyzetben a következmények elhárítása, mérséklése céljából, annak időtartama alatt a károsultaknak, menekülőknek ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatás és átadott termék után. Az adókötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a fizetési kötelezettséggel érintett, az említett célból végzett tevékenységét – a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével – a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül az illetékes adóhatósághoz bejelentse.
A Gst. kimondja azt is, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabályok katasztrófahelyzet, továbbá a jogalanyok széles körét érintő – veszélyhelyzetnek nem minősülő – az emberi életet veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség esetén további kedvezőbb rendelkezéseket is megállapíthatnak.
Így a legtöbb esetben a Szja tv. rendelkezései szerint sem következik adókötelezettség.
A fő szabálytól eltérően a Szja tv. 7. § (1) bekezdés w) pontja értelmében, ha a juttató a juttatás tárgyát ingyenesen vagy kedvezményesen (például adományként) szerezte, a magánszemélyeknek továbbadott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a juttató által elért (elérhető) engedmény összegét, jövedelemként nem kell figyelembe venni.
Szintén nem kell figyelembe venni jövedelemként a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület (civil szervezet) által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja [Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pont].
Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése [Art 1. §].
Abban az esetben, ha a civil szervezet vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a tagjainak a tagdíjra, a hozzájárulásra, a felajánlásra tekintettel adott juttatásra ez a rendelkezés nem alkalmazható, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a juttatás adókötelessé válik. Ilyenkor az adókötelezettség megállapítása kétféle jogcímen történhet. Abban az esetben, ha a juttatás nyújtása olyan magánszemély részére történik, akinek a civil szervezettől az adóévben nem származik más jövedelme, a szervezet évi három alkalommal a juttatást csekély értékű ajándéknak minősítheti, feltéve, hogy a juttatott termék, szolgáltatás értéke alkalmanként nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát [Szja tv. 70. § (3) bekezdés a) pontjának utolsó fordulata]. A csekély értékű ajándék szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) és 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetésére köteles. Amennyiben az előbbi rendelkezés bármely okból nem alkalmazható, a magánszemélynek a juttatás szokásos piaci értéke szerint megállapított összeg figyelembevételével a Szja tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelme keletkezik.
Mindezeken túlmenően a Szja tv. a közcélú juttatások széles körében biztosít nevesítetten adómentességet.
A Civil tv. rendelkezéseinek megfelelően bejegyzett közhasznú alapítvány, közalapítvány adómentesen
- adhat oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíjat,
- részesíthet szociális segélyben rászorulókat,
- fizethet a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összeget,
ha az alapszabályában rögzített közhasznú tevékenységei között e célok szerepelnek (Szja tv. 1. sz. melléklet 3.1. pont).
Adómentes többek között [Szja tv. 1. számú melléklet 3.2. pont] az az összeg, amelyet
- szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként kap a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportoló és özvegye, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakember;
- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat terhére kap a magánszemély;
- Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély;
- vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól vagy egyéb egyesülettől – annak alapszabályában rögzített céljával összhangban – kap az 1989. október 23. napját megelőzően politikai okból üldözött személy;
- oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíjként, vagy a szociálisan rászoruló szociális segélyként, szociális ösztöndíjként, illetve (alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben) a diák- és szabadidősport résztvevőjeként kap a magánszemély, ideérve, ha azt a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kijelölt alapítvány, közalapítvány útján közvetve kapja.
Ugyancsak adómentes a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke valamint pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás [Szja tv. 1. számú melléklet 3.3. pont].
E juttatások mindegyikének adómentességéhez közös feltétel, hogy a támogatásban részesülő…
